2010. december 31., péntek

20. B.Ú.É.K.!!!

Az új évre sok erőt, jó egészséget kívánok mindenkinek!
Lefordítom, mit is jelent a címben szereplő rövidítés:
Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!
Így legyen!

2010. december 29., szerda

19. Lélekmelegítő

Tégy engem a Te békéd eszközévé
 
Uram, tégy engem a Te békéd eszközévé,

Hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet van,
Megbocsájtást, ahol sérelem van.
Hogy egyetértést vigyek oda, ahol széthúzás van,
Igazságot, ahol tévedés van.
Hogy hitet vigyek oda, ahol kétség gyötör,
Hogy reményt vigyek oda, ahol kétségbeesés van,
Világosságot, hol sötétség honol,
S örömet, ahol szomorúság van.

Add Uram, hogy ne vigaszt keressek,

Hanem, hogy én vigasztaljak.
Hogy ne megértést keressek,
Hanem, én értsek meg másokat.
Hogy ne magamnak keressem a szeretetet,
Hanem, hogy én szeressek másokat.

Mert, amikor adunk,

Akkor kapunk.
Amikor megbocsájtunk,
Akkor nyerünk bocsánatot.
És amikor meghalunk,
Akkor születünk újjá az örök életre.
Ámen.

(Assisi Szent Ferenc imája)

2010. december 28., kedd

18. Ismét hímzés

Elkészült a legújabb angyalka. Zsákra kerül, de nem foltnak :)
A zsákba pedig sok-sok igeverset fogok tenni, minden napra egy biztatást, és szilveszterkor ajándékba adom.
Még rögzítenem kell valahogy a zsákocskára, jelenleg így néz ki:

2010. december 27., hétfő

17. Karácsony 2010

Remélem, mindenkinek szép ünnepe volt!
Ilyen a mi karácsonyfánk:
A borzasztó útviszonyok ellenére (mert borzasztó!) másnapján hazamentünk a szüleimhez. Egyfolytában ez a Bojtorján szám zsongott a fejemben:
...
De az évnek egy napján el ne feledd,
Nem mindegy mégsem, hogy hol a helyed.
December végén rád várnak a házban,

Hol gyerekként ismertek téged,
Karácsony este a gyertyák fényében még,
Minden éppolyannak látszik mint,rég.
...
Persze nem volt olyan, de a családom szeretete körül ölelt, és ez a legfontosabb :)

2010. december 20., hétfő

16. Értéktelen ajándék...

Ha valaki megkérdezné tőlem, emlékeim szerint melyik volt a legszebb karácsonyi ajándék, amit az évek során kaptam, nem kellene sokáig gondolkodnom. Két dolog jutna azonnal az eszembe, két ajándék, ami talán mindenki szemében értéktelennek minősülne, nekem azonban a legszebb karácsonyi ajándékok mindmáig. Az egyik 5 darab biciklilámpa-égő volt, a másik egy gyufásdoboz, benne sok apró papírfecni.
Férjemmel az első közös karácsonyunk még az udvarlás idején volt. Kollégiumban laktunk mindketten, s úgy döntöttünk, nálam állítunk karácsonyfát – a lány szobatársak jobban tűrik az ilyen „szentimentális dolgokat”, mint a fiúk. Szentestére mindketten hazamentünk szülőkhöz, ezért előtte pár nappal ünnepeltünk együtt. Aprócska fát vettünk, papírdíszekkel, néhány pici üveggömbbel díszítettük. Az íróasztal sarkára állítottuk, mögötte volt az olvasólámpa, amit bevontam rózsaszín selyempapírral, ez helyettesítette a karácsonyi égősort. Nagyon örültünk az első közös fánknak. Aztán ő visszatért a fiúkoliba, de másnap reggel már korán újra nálam volt. Sietett, mert ajándékot hozott: 5 db biciklilámpa-égőt drótdarabokkal összeforrasztott, került rá egy ócska dugó is, igazi égősor volt! Amit az éjjel saját kezével nekem készített, mivel látta rajtam, hogy szeretnék égőket a fára. Szobatársnőm rúzsát vettem kölcsön, bekentem vele az égőket pirosra.
Azóta igazi, bolti égősorunk van, de azt az elsőt, ami szinte hulladékból készült, nem tudja felülmúlni semmi sem.
A másik ajándékot a lányomtól kaptam. November környékén megkérdezte tőlem, mit szeretnék karácsonyra, és én azt feleltem: hogy jól tanuljon. Harmadikos lehetett akkor. Karácsonykor a fa alatt egy aranypapírba csomagolt gyufásdobozt találtam, benne sok-sok papírfecni, mindegyiken egy-egy ötös. Megkaptam ajándékba az összes ötösét, amit a félév folyamán szerzett. Talán mindenkinek egyértelmű a folytatást: sírtam örömömben.
Hogy miért meséltem ezt most el? Még van néhány nap karácsonyig. Még nem késő. Ha rászánunk egy fél órát, és végiggondoljuk, mi az, amit a párunk, a szüleink, a gyermekeink szemében láttunk az év folyamán, talán még elkészülhetünk valami értéktelen ajándékkal. Hogy ezáltal azt adhassuk, ami a legértékesebb: figyelmet, törődést, szeretetet.

2010. december 19., vasárnap

15. Adventben

Immár négy gyertya ég az adventi koszorún. Bizonyára sokaknál így van. De tudjuk-e, miért is égnek a gyertyák?
Mi gyertyagyújtáskor mindig egy éneket éneklünk, ma immár mind a négy versét: 

ADVENTI  GYERTYÁK

Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a Föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök, friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök, friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Adventi hírnök, friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!

Nagyon szeretem ezt az éneket. Minden évben újra és újra elgondolkoztat. Figyelmeztet, hogy minden nap közelebb vagyok Őhozzá.

2010. december 18., szombat

14. Angyalok sorakozó!

Úgy tűnik, ehhez a karácsonyi készülődéshez angyalok sora tartozik.
Az egyik kolléganőmnek még december elején hímeztem egy angyalkás fenyőfadíszt - fotó nem készült.
Tegnap a német kolléganőmtől kaptam egy angyalkát, nagyon édes-bájos, éppen felköszönteni készül engem, háta mögött egy csokor virág, mutatom:

Ezt pedig én készítettem, karácsonyra kapja egy másik munkatársnőm:
Remélem, tetszeni fog neki! Ehhez az angyalkához tarozik egy ének is - ha minden igaz, holnap elkészül a hagfelvétel. Most csak a szöveget írom:
Éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám, Uram,
éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám.
       A nap lemegy nyugaton, angyal szeme vigyáz rám, Uram,
       eltölt teljes nyugalom, angyal szeme vigyáz rám.
Éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám, Uram,
éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám.
       Lepihenek csendesen, angyal szeme vigyáz rám, Uram,
       Reád bízom életem, angyal szeme vigyáz rám.
Éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám, Uram,
éjjel-nappal angyal szeme vigyáz rám.
A gyülekezetünk gyermekkórusa fogja énekelni.
Ha sikerül, ide is felteszem majd, hátha valakit érdekel... :)
Az általam készített angyalka xszemes mintája megtalálható itt:
Az angyalok sorának még nincs vége :)
Készült egy, ami szív alakú fenyődísz lesz, háromnegyedig van kész. És most hímzek még egyet, vagy képeslap lesz, vagy csak kép. Majd ha eljutok odáig, azokat is lefotózom.
S mindennek a mottója:
"Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket" Zsolt 34:8
Szeretném ezt továbbadni idén karácsonykor.

2010. december 17., péntek

13. Karácsony 1.

A munkahelyemen már karácsonyi hangulat van, átadok belőle "képileg" egy kicsit :)

2010. december 10., péntek

12. Karácsonyi ajándékok

Elkészült egy újabb karácsonyi ajándék. Ma elindult útjára, remélem, szeretni fogja a címzett :)
Nekem nagyon jó volt kihímezni, és igazán tetszik készen is :)
Íme:
Nem tökéletes a kép, mert már akkor jutott eszembe fényképezni, amikor beleragasztottam a védőcsomagolásul szolgáló dobozba. De azért látszik :)
A minta innen van:
A banner akasztó pedig kedvenc beszerzési forrásomból :)
Gyorsan elkészíthető, ha valakinek megtetszene :)))

2010. december 7., kedd

11. Adventben

Ezt a cikket én írtam. Régen. 2004-ben. Akkor még hetente egyszer "dolgoztam" a rádióban, Gödöllőn... Régi szép idők :)

Ég a gyertya, ég…

 Advent van ismét. Ezt a mi családunkban az is jelzi, hogy advent első vasárnapjának reggelén asztalra kerül az adventi koszorú, és ebédnél meggyújtjuk az első gyertyát.
Advent van. „Karácsonyt várva lázban a föld…” Mindenki elindul, listákat ír, ajándékokra vadászik. Szórólapok tömege kerül a postaládánkba, mindegyik üzlet arról igyekszik bennünket meggyőzni, hogy csak az ő termékeivel megajándékozottak mondhatják el magukról: gazdag karácsonyuk volt.
Advent van. A gyerekek elkezdik számolni a napokat: nemsokára jön a Mikulás… Hányat alszunk még karácsonyig… és sorolják, mi minden lenne jó, ha a fa alá kerülne. A szülők pedig elkezdik számolni a ropogós bankjegyeket, a csengő forintokat, és próbálják kiszámolni, hogyan lehet kijönni ebből a januári fizetésig.
Advent van. Az a megállapodás a családunkban, hogy csak akkor égnek a gyertyák, ha az egész család teljes létszámban üli körül az asztalt. Bevallom, ezt időnként nem tartom be. Szeretem nézni a gyertyák fényét. Egy-két-három gyertya pislákoló fényénél üldögélni, teázgatni, elmélkedni… Kevés az ilyen „holt idő” az életemben, de nagyon élvezem ezeket a perceket. Sok minden eszembe jut ilyenkor.
Advent van. Nézem a gyertya imbolygó lángját és elgondolkodom. Hétről hétre meggyújtunk egy-egy gyertyát. Az első általában csonkig ég, az utolsónak alig pár óra adatig, és elfújjuk, örökre. Amikor eljön a karácsony, az igazi fényesség, az adventi gyertyák fénye kialszik. Idejük lejár.
Így élünk mi, emberek is. Kinek-kinek megszabott idő adatik itt, a földön. Van, aki régóta világít, csonkig ég, és csak akkor oltja el lángját a Gazda. Van, aki épp csak elkezdi a lobogást, a világítást, s máris eloltja az isteni kéz. Talán könnyebben elfogadjuk, ha egy idősebb rokonunk meghal. Hiszen teljes élete volt, megláthatta még az unokáit is. De hogyan fogadjuk, ha egy fiatal, tetterős, szolgálatra kész testvért ragad el tőlünk egyik napról a másikra a halál? El tudjuk-e fogadni? Hányszor elhangzik a mondat: még élhetett volna! Annyi terve, célja volt! Szolgálata gyümölcsöző volt! Miért kellett ilyen fiatalon elmennie?
A gyertya nem tiltakozik, amikor a gazda eloltja. Tudja, lángja nem az övé. A gazdának joga van hozzá, hogy kioltsa. Egyet azonban megtesz: amíg engedik neki, világít. Töretlen lelkesedéssel, tiszta – bár néha kissé imbolygó – fényével megpróbálja bevilágítani a környezetét. Minél nagyobb a sötétség, annál erősebb az egy gyertya fénye is. És ha módja van rá, átadja a lángot a mellette álló gyertyának. Hiszen attól még egy gyertya sem lett kevesebb, ha meggyújtott egy másikat. Sőt, kettőjük fénye erősebben ragyog. Nem keseredik el, nem adja fel, világít, amíg engedik. Utána pedig kérdezés, tiltakozás nélkül – kialszik.
Advent van. Várunk Valakire. Ő az igazi fényesség. Addig, amíg így vagy úgy találkozhatunk Vele egy feladatunk van: világítani. Utat mutatni a sötétségben. Utat mutatni, Reá mutatni. Meggyújtani másokat is, hogy minél több lángocska hirdesse az Ő üzenetét.

Advent van. Néha kissé imbolygó fénnyel még ég a gyertya, ég…

10. Adventben

Ferenczi Gyuláné: REMÉNY

Ha tovatűnt a nyár,
s szíved melegségre hiába vár
és megérint a komor ősz hideg szele:
Hozzá gyere!

Mikor minden bús, sivár
lelked szárnyalna bár,
de nem jut messzire:
Hozzá gyere!

Ha rádszakadt a magány,
lelked valakire vacogva vár,
de nem érint többé simogató keze:
Hozzá gyere!

Hozzá, ki örök Szeretet,
letörli minden könnyedet,
s ha életednek itt vége már,
Istened örökre karjaiba zár!

2010. november 29., hétfő

9. Adventi koszorú

Érdekes lett az idei adventi "koszorúnk". Ime a fotó (nem a legjobb, de nincs vaku a gépen):

A gyertyatartó kis csillagokat formáz, a harangokat én hímeztem, a rafia háttér az IKEÁ-ból származik.
Itt egy kissé puritán kinézete van, de a valóságban szép lett :)

2010. november 26., péntek

8. Olvasnivaló

Ismét szükségem volt egy kis lelki erősítésre, ezért ellátogattam ide:
http://www.csendespercek.hu/
és ide:
http://www.maiige.hu/
Ha úgy érzed, hogy jót tenne neked is néhány bátorító szó, kövesd a példámat!

2010. november 22., hétfő

7. Téli táj

Elkészült a téli tájképem. Szerintem nagyon aranyos lett. Ime:
Ha megtetszene valakinek, szívesen elküldöm a mintát. Még elkészülhet karácsonyig :)

2010. november 21., vasárnap

6. Karácsonyra készül(ne)

Szeretném karácsonyra néhány kedves ismerősömet meglepni saját készítésű ajándékkal.
Közzéteszem, amiket eddig kiválasztottam (hátha másnak is megtetszik, még van egy kis idő karácsonyig :))

Ez a kedvencem, lehet, el sem fogom ajándékozni, ha tényleg elkészül :)

Ez már elkészült, könyvjelző lett belőle. Készen is nagyon jópofa :)


A harmadikat sajnos nem tudom feltölteni, egy aranyos téli tájkép, de pdf.file, azt még ki kell találni, hogyan is működik.
Úgyhogy mára csak ezt a kettőt tudom kínálni.
Egyébként mindkettő a netről van, free :)
Ha valakinek megtetszik, jó öltögetést hozzá!

2010. november 20., szombat

5. Olvasnivaló

Ha szeretnél lélekben megerősödni, és készülni a vasárnapra (merthogy vasárnap az ÚR napja), akkor olvasgass kicsit:
Szép napot!

2010. november 19., péntek

4. Ez ad erőt nekem

Túrmezei Erzsébet: A minden , az minden

Minden gondotokat őreá vessétek- 1 Pét 5,7.
Minden lehetséges a hívőnek- Mk 9,23
Mindenre van erőm a Krisztusban- Fil 3,20
Mindenért hálát adjatok- Ef 5,20

Minden gondomat rád vethetem.
Nem csak az apró-cseprő gondokat,
a nagyobbakat is.
Nem csak a nagyokat, nehezeket,
a legkisebbeket is!
Mert a minden, az minden!

És minden lehetséges, ha hiszek.
Lehetetlen, megoldhatatlan,
Elérhetetlen nincsen!
Mert a minden, az minden!

És Tebenned mindenre van erőm.
Mindenre, sokra, kevésre,
szűkölködésre és bővölködésre...
Testvérek terhét vállamra vennem,
Teeléd vinnem!
Mert a minden, az minden!

S mindenért hálát adhatok.
Derűs napok, borús napok,
Örömök, szenvedések...
Mindet azért adod,
Hogy cél felé segítsen.
Mindenért hálaéneket mondhatok.
Mert a minden, az minden!

2010. november 18., csütörtök

3. Hangulatjelentés

Ha eltűnik az alagút végéről a fény, akkor van a legnagyobb szükséged egy barátra, aki odaáll melléd egy fáklyával, megfogja a kezed és addig vezet, amíg meg nem látod az első fénysugarat. De ha nincs senki, a legkisebb kavicsban is elesel, felhorzsolod valamidet, és egy idő után ez a fájdalom elviselhetetlen lesz.

2. Vendégcsalogató

Hátha valakit érdekel :)


Néhány fotó a munkáimról

1. Kezdetben

Isten hozott, kedves Látogató!
Örülök, hogy benéztél, sok mindent egyelőre nem fogsz találni, most ismerkedem ezzel a lehetőséggel.
Remélem, mire legközelebb erre jársz, már érdekes tartalom vár :)